A Rotary International története 1905. február 23-án kezdődött, amikor Paul Harris, egy fiatal chicagói ügyvéd három üzleti ismerősével (Silvester Schiele szénnagykereskedővel, Hiram Shorey szabóval és Gustavus Loehr bányamérnökkel) megalapította az első Rotary Clubot Chicagóban . Harris célja az volt, hogy létrehozzon egy olyan közösséget, ahol a különböző szakmák képviselői baráti kapcsolatokat építhetnek, miközben magas etikai normákat követnek . A "Rotary" név onnan ered, hogy a klubtagok eredetileg rotálva (váltakozva) tartották találkozóikat egymás irodáiban.

A szervezet gyorsan növekedett: 1910-re már nemzetközi szervezetté vált, miután Kanadában is megalakultak klubok . 1912-ben a Nemzetközi Rotary Klubok Szövetsége (International Association of Rotary Clubs) nevet vette fel, majd 1922-ben Rotary International lett a hivatalos elnevezés .
 

A Rotary hihetetlen gyorsasággal terjedt világszerte. 1925-re már 200 klub működött több mint 20 000 taggal . Az 1920-as évekre a szervezet mind a hat kontinensen jelen volt . Különösen jelentős volt a Rotary szerepe az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakításánál 1945-ben, ahol a szervezetnek tanácskozási jogú állandó képviselete volt.

Ma a Rotary International a világ egyik legnagyobb önkéntes szolgálati klubhálózata, több mint 1,4 millió taggal, akik 200 országban 46 000 klubban tevékenykednek . A szervezet központja Evanstonban, Illinois államban található.
 

A Rotary négy alapvető kérdésen alapuló etikai próbát (Four-Way Test) használ, amelyet Herbert J. Taylor dolgozott ki 1932-ben . Ez a próba a következő kérdéseket feszegeti:

A szervezet hivatalos mottói: "Service Above Self" (Szolgálat önmagunk felett) és "One Profits Most Who Serves Best" (Legtöbbet az nyer, aki a legjobban szolgál) . A Rotary öt szolgálati útvonalat különböztet meg: klubszolgálat, szakmai szolgálat, közösségi szolgálat, nemzetközi szolgálat és az új nemzedékek szolgálata .
 

 

A Rotary Alapítvány (The Rotary Foundation) 1917-ben jött létre, és számos oktatási programot finanszíroz, köztük az Ambassadorial Scholarships-t (Nagyköveti Ösztöndíj), amely lehetővé teszi diákok számára, hogy külföldön tanuljanak . Magyarországon is számos klub tevékenykedik az ifjú tehetségek támogatásában pedagógusok képzésével, tárgyi támogatással, koncertlehetőségek biztosításával és ösztöndíjprogramok szervezésével .

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
A Rotary három szinten működik: klub, körzet és nemzetközi szinten . A klubok a helyi közösségekben végzik szolgálati munkájukat, míg a Rotary International koordinálja a globális erőfeszítéseket . A világ több mint 500 körzetre van felosztva, amelyeket 34 zónába csoportosítanak .

A Rotary ma is aktívan dolgozik a világ legnagyobb kihívásainak megoldásán.  A Rotary továbbra is hisz abban, hogy az emberek egyesülése és közös cselekvése tartós változást hozhat a világban, mind a globális, mind a helyi közösségek szintjén .

A szervezet különösen fontosnak tartja a sokszínűséget, egyenlőséget és befogadást, értékelve minden ember hozzájárulását, függetlenül korától, etnikumától, fajától, vallásától vagy nemi identitásától . A Rotary folyamatosan alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz, miközben hű marad alapító elveihez és humanitárius küldetéséhez

A Rotary Club Miskolc 1931-ben alakult meg Miskolc városában, és az első tagok között olyan helyi üzletemberek és közéleti személyiségek voltak, mint például Szabó István (vendéglátóipari vállalkozó), Kovács János (iparos), és Nagy László (közgazdász). Ezek az alapító tagok elsősorban helyi üzleti és közösségi vezetők voltak, akik elkötelezettek voltak a társadalmi fejlődés és a közösségi szolgálat iránt.

A Rotary mozgalom a 20. század elején, az Egyesült Államokban jött létre, és gyorsan terjedt Európában, köztük Magyarországon is. A klubok célja az volt, hogy elősegítsék az üzleti etika, a közösségfejlesztés és az önkéntes szolgálat értékeit, valamint nemzetközi barátságokat építsenek ki.

Az 1940-es években, különösen a második világháború és a következő politikai változások idején, a Rotary mozgalmat Magyarországon is jelentős kihívások érték. A háborús időszakban sok szervezetet és civilszervezetet betiltottak vagy felügyeltek szigorú politikai okok miatt. A politikai rendszer változása és a hatályos ideológia miatt a Rotary Club Miskolc tevékenységét betiltották, így a klub megszűnt működni.
 

A fasizmus és később a kommunizmus rendszerében az önálló civil szervezetek, különösen azok, amelyek nem voltak kormány által ellenőrzöttek vagy ideológiailag összhangban, veszélyt jelenthettek a totalitárius rendszerre.

A civilek és nemzeti szervezetek féken tartása: A hatalom célja volt, hogy megszüntesse a független civil szervezetek működését, amelyek potenciálisan támogatást vagy ellenállást jelenthettek a rendszernek.

Az 1940-es évek végén, a kommunista vezetés alatt úgyszintén szigorúan korlátozták vagy betiltották a civil szervezetek tevékenységét, így a Rotary Club Miskolc is hosszú időre eltűnt a helyi szervezeti életből.

A Rotary Club Miskolc újraalakulását 1998-ban határozta el néhány, a környezetéért tenni akaró barát, akik kezdetben a tág baráti körre alapozva szervezték a klubot, de belátva ennek korlátait egy lassabban építkező fejlődés mellett döntöttek. Áttörés a taglétszám bővülésében az 1999. év közepén volt, amelynek hatására színesebbé vált a klubélet is.
Molnár Imre, a RC Miskolc újraalapítására a következőképpen emlékezik: „Amikor a Rotary mozgalom az országban újjáéledt, a város egyes prominens személyiségei a miskolci klub ismételt megszervezésére gondoltak. (...)

Az északkelet-magyarországi régióban több klub is működött, amellyel megismerkedhettünk, így Sátoraljaújhellyel is, akik már alapítottak egy klubot. Nem sokkal később ismét találkoztam a debreceni Rotary klubbal az Arany Bika szállóban tartott jótékonysági farsangi bálon. A következő jelentős debreceni rendezvényre már kedves barátomat, dr. Vékony Sándort (†) is meghívták, aki nagy kapcsolatrendszere és kiváló szervezőkészsége folytán új tagokat talált. Így csatlakozott hozzánk Mészáros László, majd Balikó László (†) is.”

A Rotary Club Miskolc szervezése sokáig tartott, ám 2000. június 24-én, a miskolci Városháza dísztermében 22 taggal megtörtént az újraalapítás. A díszebéd az Avasi Sörház étteremben volt, ezt fakultatív programok (séta az avasi pincesoron, látogatás a Herman Ottó Múzeumban, látogatás a megyei Gyermekegészségügyi Központ Hematológiai Osztályán) követték. A másnapi események a Diósgyőri várban zajlottak, amelyek csúcspontja a Borsodi Fonó Nemzetközi Folklórfesztivál megtekintése volt. A RC Miskolc ott adta át az ajándékát a vár vezetőinek, és együttműködési szerződést írtak alá a polgármesteri hivatallal.

Dr. Vékony Sándor, a RC Miskolc újraalapító elnöke az 1931-ben megalapított Rotary Club neves tagjainak nyomdokaiba lépő új klub törekvéseit így fogalmazta meg 2000-ben: „A Rotary Club újraalapításával elődeink példamutatását követve városunkban a rászorultak megsegítését, a tehetséges fiatalok külföldi tanulmányútjainak szervezését, magas szintű nemzetközi kapcsolatok kialakítását és idős embertársaink támogatását tűzzük ki célul magunk elé.”